cserkész repülés: két vitorlázó géppel 1931: a budaörsi repülőtéren kezdődött. 1933: a gödöllői Dzsembori alkalmával már külön repülős altáborban táboroztak és jelentős eredményeket értek el. A repülőtábor parancsnoka ifj. vitéz Horthy István, a repülésvezető Ulbrich Hugó volt. Pár év alatt fejlődött ki a hazai cserkész repülőtér és hangár hálózat: Budapest-Hármashatár-hegy, Sopron, Pápa, Szombathely, Kaposvár, Kecskemét, Ózd, Diósgyőr, Miskolc, Debrecen, Szeged és Szentes bekapcsolásával. 1937: 27 vitorlázó géppel rendelkeztek, többet maguk a cserkészek építettek. A cserkész vitorlázó pilóták közül sokan szerezték meg a „A”, „B”, vagy „C” vizsgát és a teljesítményrepülés jelvényét. Számos kimagasló eredményt értek el, pl. Rotter Lajos, Steff Tibor, Tatarek Béla, Doléviczény Ferenc, Sipos-Szabó Béla és társaik. A több világrekord repülés mellett talán legnagyobb teljesítmény volt Rotter Lajos előre bejelentett táv-cél repülése 1936: a berlini Olimpia alkalmával, „Nemere” vitorlázó gépével Berlin-Kiel útvonalon. A motoros repülők közül Bisits Tibort és Bánhidi Antal a „Gerle 13” kétfedeles repülőgéppel 1933: körülrepülték a Földközi-tengert, majd még az évben a Budapest–Helsinki–Anglia–Budapest utat tették meg. – A II. vh. alatt a ~ szünetelt, sokan a fronton a légierőnél szolgáltak. – 1948-ig a cserkészet megszüntetéséig 15 repülőtere volt a magyar cserkészetnek, s ezekben 33 motoros és vitorlázó repülőgépet használtak: Budapest Hármashatár-hegy, Debrecen, Diósgyőr, Gödöllő, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Ózd, Pápa, Sopron, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely. 1948: a még megmaradt repülőgépeket is elvették tőlük és a ~ teljesen megszünt. – Az újjáéledés 1992: volt, amikor újból elkezdődhetett az oktatás. 1993: a gödöllői dzsembori Emléktáborban, a régi dzsembori repülőtéren ismét volt repülő altábor. 2010: szerény körülmények között folyik a vitorlázó repülés és az ejtőernyőzés. Bo.J.–Fe.Má.